2017. július 2., vasárnap

Kriptozoológia könyvajánló

Bár Magyarországon nem a legnépszerűbb a kriptozoológia téma a "furcsaságok" között - például elnyomják a konteók -, ettől függetlenül azért akadnak szép számmal ilyen könyvek, amit a téma rajongóinak érdemes beszerezniük, s ebből mutatnék most ízelítőt. Talán van olyan, amit én sem ismerek; így a teljessége igénye nélkül összeállítottam egy listát a régebbi és újabb könyvekből.


Tasnádi Kubacska András - A Mondák állatvilága (1939 és 1958)

Az író rengeteg szörnyről ír, mint például a sárkányokról, a tengeri lényekről, a legendás egyszarvúakról és az óriásokat is megemlíti. Könyve így egyfajta különleges népi folklór-kriptid keveréket ad. A rajongóknak mindenképpen érdemes beszerezni! A könyvet a Magyar Királyi Természettudományi Társulat adta ki, így inkább kételkedő mondatokat olvashatunk majd a lények létezésével kapcsolatban.



F. A. Mitchell-Hedges - Tengeri szörnyek (1941)

Ez a retró könyv igazi csemege lehet a kriptid rajongóknak, ugyanis a szerző hisz a "tengeri szörnyekben" és évtizedek óta az óceánok mélyét kutatja, s bemutatja az ott található élőlényeket is, akik már millió évek óta változatlanul élnek helyükön. Inkább egyfajta útikönyvként értelmezhető.



Herbert Wendt - Noé nyomában (1972)

A szerző legendákat, fametszeteket és a kontinensek mítoszait gyűjtötte össze, s leírja, hogy az annó hihetetlennek és valótlannak vélt állatokat hogyan fedezték fel. De ismertet jó pár hoaxot is, és leírja a kirptozoológia lényeit is; mint például a tengeri szörnyeket és a kongói monstrumokat.



Farkas Henrik - Legendák Állatvilága (1982)

A linómetszetekkel tarkított könyv nem csak a kriptideket veszi górcső alá, hanem szerepelnek benne sosem élt mitológiai lények, valamint már ismert állatok is, amikhez különleges dolgokat tulajdonítottak elődeink.


 Nicholas Witchell - A Loch Ness-i szörny (1991)

Nessi rajongóinak alapkötete, ami bemutatja a szörny történelmét a legelső észlelésektől kezdődően. Szó esik benne a tudományos vélekedésről, a magyarázatokról, szemtanúk riportjairól és egyéb kutatásokról is.


Szemadám György - Apokrif állattan (1991), Apokrif lények enciklopédiája (1995) 

A művész úr könyve a legalapvetőbb egy kritpozoológia rajongó számára, hogy a polcára helyezze, ugyanis valójában a két könyv azonos, s több kiadást is megélt. Helyet kapnak benne a dinó kriptidek, a tengeri szörnyek, a majomemberek, de még a mitikus lények is; mint például a sellők. György még Hany Istók legendáját is ismerteti a könyvben.


John Keel - Idegen lények az űrből és az időből (1992) - A világ legkülönösebb teremtményei (1997)

A szerző részletezi az észleléseket, amikor az emberek olyan szörnyekkel találkoztak, mint a Molyember és társai; s nem mindig e világi magyarázatot ad rájuk. A könyv pár évvel később megjelent egy másik címmel.



Jaroslav Mares - Itt a jeti! (1993)

A kevésbé ismert könyv a havasi ember kutatását mutatja be, az adott kor legfrissebb kutatásainak eredményeivel. A szerző a Nemzetközi Kriptozoológia Társulat tagja, aki egyébként úgy 18 könyvet jelentett meg a témában, de hazánkba, csak ez az egy került fordítás alá.


Raymond Darieni (Nemre István) - Jeti, jeti...! (2002)

A rekordmennyiségű könyvet publikáló Nemere álnéven írta a jetiről szóló könyvét, amiben azért helyet kapnak más kriptidek is; s olyan riportokat és adatokat is közöl, amit akkor magyar nyelven még nem lehetett olvasni.


Iványi Szabolcs - Sárkányok születése (2006)

A szerző úgy véli, hogy a sárkányok egykor tényleg léteztek; s végigveszi elterjedt képeik kialakulását a tűzokádástól kezdődően a szárnyakig bezárólag. Azt a következtetést vonja le, hogy egy túlélő dinoszauruszról mintázták a képet, amivel talán még emberek is találkozhattak.


Dr. Karl P.N. Shuker - Sárkányok természetrajza (2007)

Shuker úr illusztrációkban gazdag könyvet ajándékozott a sárkányok rajongóinak, ami sorba veszi a téma történelmi elemeit a folklórtól kezdve a néprajzon át a modern sárkány-kriptid észleléséig. 


Szemadám György - Hihetetlen lények könyve (2007) és Állati tények és talányok (2017)

Az író még egy kriptozoológia témájú könyvet is írt, aminek újra kiadása 2017-ban jelent meg, sok szép színes fotóval és illusztrációval. A cím más, de a könyv ugyanaz.



Egyéb könyvek listája, amik megemlítik a kriptideket, - valamint folklór szörnyeket -; de ez mellett még sok más téma is szerepel:

Villax Richárd - Fanyűvők (2016) (regény)
Kibédy Albert - Az ezüst oroszlán
Jorge Luis Borges - Képzelt lények könyve (1957)
Anne Putman - Nyolc év Kongó törpéi között (1960)
P.H. Fawcett - A Mato Grosso titka (1962)
Bédrich Machulka - Vadcsapáson Afrikában (1963)
Sáska László - Életem Afrika (1969)
Robert Le Serrec - Öt év vitorláson (1970)
Gawin Maxwell - Csillogó vízgyűrűk (1970)
Vlagyimir Mezencev - Furcsaságok szárazon és vízen (1978)
Jurij Dmitrijev - Ember és állat 1-2. (1980)
Hamar Márton - Viselkedések az állatvilágban (1982)
Galácz András - Élő kövületek (1983)
Nemere István - Titkok könyve (1986) (...és a könyvsorozat más részeiben is)
Lányi György - A vizek gyilkosai (1990)
Derek Parker - Természetfölötti jelenségek atlasza (1992) 
Fantasztikus kalendárium (1992)
Simon Welfare - Arthur C. Clarke titokzatos világa (1993)
Viktor Farkas - Tények és talányok (1994)
Nigel Blundell - Különös, de igaz 1-2 (1994-1995) 
Montse Sant - Sárkányok (1995)
Karl Shuker - Noé elveszett bárkája (1996)
A világ legördögibb tengerei (1997)
Dr. Karl P.N. Shuker - Titokzatos jelenségek világatlasza (1998)
Carol N. és Meryl P. - Misztikus történetek gyűjteménye (1998)
Darvas László - Állatszabásúak (2001)
Enigma - Az ókori világ rejtélyei (2003)  
A világ legnagyobb X-aktái (2003)
Fonyódi Gábor - Állatok közelről és távolról (2003) 
John Michael Greer - Mágikus lények kalauza (2003)
Judy Allen - Fantasy enciklopédia (2006)
Dr. Ernest Drake - Szörnytan - Fantasztikus lények tárháza (2009)
John Malam - Szörnyek, manók, sárkányok és óriások nagykönyve (2010)
Christopher Dell - Szörnyek könyve avagy a képzelet állatkertje (2010)
Amadeo de Santis - Szörnyek és mesebeli lények (2010)
Mesés lények képes lexikona (ismeretlen évű kiadás)

2016. december 31., szombat

Dr. Sáska László kriptidje - Életem Afrika

A mostani kriptidünknek még "hivatalos" neve sincsen, viszont annál különlegesebb, mert egy magyar ember számolt be róla, igaz; nem az országunkban. 

Sáska László (1890-1978) több könyvet is írt. A nagyenyedi orvos és természettudományi író 1933-ban vándorolt ki Afrikába és ott is hunyt el. Érdemeihez fűződik, hogy új növény és állatfajokat is felfedezett, és kettőt róla is elneveztek; mint például a Amorphophallus abessinicus sascai-t. A természettudományos írásait több hazai és külföldi szaklap is leközölte. Látható tehát, hogy László nem volt laikus és képzetlen megfigyelő sem.


Mégis, "Életem Afrika" című 1969-ben megjelent könyvében egy olyan állatról is beszámol, amit máig nem ismer a zoológia. Még az "Élet és Tudomány" folyóirat is leadta az érdekes észlelést annak idején. A könyv részletesen foglalkozik Afrika faunájával és a felfedezésre váró fajokkal. Itt a részlet a könyvből, melyben leírja az ismeretlen élőlényt:

"Én magam szintén észleltem egy olyan állatot, amelyet távoli megtekintésből a jelenleg ismert valamelyik gerinces fajjal azonosítani nem lehet.  A Margareta-tó keleti partvidékén ömlik a Gibado folyam a tó vizébe. Ezt azonban úgy kell elképzelni, hogy a szóban forgó területen óriási kiterjedésű, nádassal borított ingoványt képez, s ebben a folyam elvész...
Én már több mint két évtized óta tartó afrikai bolyongásaim alatt sok száz vízilovat láttam! Tudom, hogy mekkora lehet a legnagyobb és tudom azt is, hogy mekkora nagyságúra nőhet meg a legfejlettebb krokodilus. De távcsövemmel ott a tó vize és az ingoványos terület között láttam egy barna állatot: háromszor akkora lehetett, mint a legnagyobb víziló. Csendben mozgott. A délutáni nap világában hol eltűnt, hol ismét felbukkant a távcső látóterében. Víziló volt ott temérdek, de nem a megfigyelt állat mellett, hanem attól kisebb vagy nagyobb távolságra. Néger szolgám, Szige is csak annyit motyogott: "Ige gumari adalem!" (Ez nem víziló!)
A rejtélynek nyomára jönni nem tudtam. Ez az esemény még mindig izgató hatással van reám, űzi, korbácsolja a gondolatot, hogy a megoldás nyitjára találjak. Mégis a következtetés levonásával az ész a józan kritika hatására megtorpan. Nem száll a múltba, hogy fennmaradt mohikánokat keressen, csupán annyit mond, hogy a látott gerinces a tudomány előtt még ismeretlen."


Sajnos a beszámoló mindössze ennyi. Hogy mennyi ideig is figyelték pontosan az ismeretlen gerincest és hogy végül az elballagott-e vagy mi lett vele, azt nem tudni. Nem részletezi annak külső jegyeit sem. Minden esetre érdekes, hogy több évtizedet töltött Afrikában, mégsem látta többször ezt az állatot.
László egyébként ismerte az afrikai kriptid mítoszokat, amikor is a bennszülöttek ősállatokról számoltak be (Kongamato és Mokele-mbembe) és ezekről is megemlékezik a könyvében.
A kérdés már csak az, hogy vajon mit láthatott szakértőnk? 

Miskolci László

2016. december 28., szerda

Kriptozoológia a Sláger FM-en

Ismét felkerestek egy rádiótól, hogy pár perc erejéig csatlakozzak be egy beszélgetésbe, ahol is a kriptozoológiáról; és főként a Yetiről volt szó. Ez a Sláger FM - Sláger Reggel műsora volt.
Bőven lehetett volna még mit mondani, de egy ilyen rövidke időre nem tudja hosszabban az ember kifejteni a mondanivalóját.

Jóformán az adás elejétől beszélgetnek a témáról, de a 16-ik perctől jövök én.
Annyit érdemes még hozzáfűzni, hogy az oroszok azért tudnak szinte mindent rögzíteni kamerákkal, mert szinte már minden második embernek be van szerelve az autójába, vagy a motoros sisakjába. Na, nem azért, hogy levideózzanak mindenféle szörnyet, hanem mert így az esetleges balesetek, karambolok stb. is felvételre kerülnek.
Klikk a linkre:
http://www.slagerfm.hu/reggeli_mp3/20161213v.mp4



2016. július 13., szerda

Bizarrium Interjú - Miskolci László

A Bizarrium.com nevű oldal, ami számtalan érdekes témával foglalkozik - köztük a kriptozoológiával is - felkeresett, hogy szeretne velem készíteni egy rövidke interjút.
Ha valakit érdekel, akkor ebben elolvasható hogyan ismerkedtem meg a témával és hogy, melyik a kedvenc kriptidem.
Az eredeti poszt ezen a linken olvasható: - LINK- 

Hogyan ismerkedtél meg a kriptozoológiával?

Még gyerekkoromban akadt a kezembe pár érdekes könyv, amiben szó volt róla. Jól emlékszem rá, az egyik volt a Misztikus Történetek Gyűjteménye, a másik pedig a Világ legkülönösebb teremtményei. Azonnal bevonzott ezeknek a témáknak a világa, hogy a Földünk milyen rejtélyes tud lenni és tele van csodás jelenségekkel és nyitott kérdésekkel.

Mit jelent ez neked személyesen?

A téma fontos lett a számomra. Egy komolyabb hobbi. Ezzel kezdődött minden: emiatt kezdtem el blogot írni, ez volt az első téma – az ufó jelenség mellett -, amivel behatóbban foglalkoztam. Manapság picit hanyagoltam és az elmúlt években jobban az ufó témába ástam bele magam. Azóta több blogot is vezetek, cikkeket és könyvet írok, előadást tartok, így egy fontos kiindulási pontként tekintek rá.

Egy előadás közben
Mennyire érdekli Magyarországon az embereket ez a téma?

Nagyon sok embert érdekel, de nézőpont kérdése. Manapság nagyobb népszerűsége van inkább az összeesküvés-elméleteknek, konteóknak. Ez szerintem részben azért van, mert azokkal itt helyben is tudnak foglalkozni, akár személyesen is utána járhatnak, míg kriptidektől és szörnyektől nem hemzseg kis országunk. Részben pedig azért, mert azok sokkal aktuálisabb témák és hétről-hétre vannak új információk velük kapcsolatban, míg a kriptozoológiával sajnos ez nincs így. Igaz, néhány kósza felvétel napvilágot lát bizonyos időközönként furcsa teremtményekről, de ezekről már nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy hamisítványok-e avagy sem.

Hazánkban más is foglalkozik ezzel?

Igen, Orosz István „kolléga”. Igazából az ő blogja előbb kezdődött, mint az enyém és emiatt is ismerkedtünk össze. Sajnos személyesen még nem találkoztunk, csak interneten beszélünk – de ami késik, az nem múlik! Ezen kívül van még  1-2 oldal, amin van pár kriptozoológiás bejegyzés, de tudtommal csak a kettőnké olyan, ami kizárólag ezzel a témával foglalkozik.

A mátranováki Fanyűvőn kívül találkoztak más lénnyel Magyarországon? Van esetleg feljegyzés róla?

Volt pár kósza hír világító halakról és óriás madarakról, de ezekről aztán nem lehetett hallani a későbbiekben és komolyabban sem lehetett utánajárni a pontatlan információk miatt.

Hogy indult az egész sztori a Mátranováki Fanyűvővel kapcsolatban?

Még annó a középiskolában hallottam egy sztorit – azaz úgy 2007 környékén -, hogy Mátranovákon van egy furcsa ember az erdőben, akinek hosszú, térdig érő karjai vannak és lehet, hogy egy torzszülött, így ezzel riogatják a gyerekeket. Évekig nem is foglalkoztam ezzel, mikor 2010-ben pár netes oldalon hasonló beszámolót olvastam, csak ott a teremtmény már szőrös volt. Ezután még két „észlelésre” találtam, egymástól függetlenül íródtak, más-más évben. Ez felkeltette a kíváncsiságomat, összegyűjtöttem mindent és elküldtem Istvánnak, aki kitette az oldalára. Ekkor kezdtem el én is a saját blogom, 2011-ben. Az embereket nagyon érdekelni kezdte a dolog, aminek az volt a velejárója, hogy mindkettőnknek elkezdtek kamu észleléseket is küldeni. Én 1-2 kivételes esettől eltekintve nem vettem komolyan őket. Közben a magyar folklórban is találtunk utalásokat egy szőrös emberi lényről, aki az erdőben él. Mivel állítólag a legtöbbször Mátranovákon látták az ismeretlent, így kétszer is elmentem a helyszínre fotózni, kérdezősködni, jegyzetelni, de nem találtam semmit. Időközben mentek a pro-kontra érvek, hogy ez miért nem lehet igaz és miért nem. Végül felkeresett egy tv-csatorna, hogy ebben a témában szeretnének műsort készíteni és hogy vállalom-e, hogy velük együtt elmegyek a helyszínre. Így is történt és meglett a fanyűvő: egy öreg bácsi, aki görnyedten jár, így olyan, mintha térdig érő keze lenne és szőrös. Kiderült, hogy több helyi legenda és történet is összeadódott ezzel, így egy összemixelt sztorit kaptunk végeredményül, amiből megszületett a Mátranováki Fanyűvő legendája. A vicces egyébként, hogy a Fanyűvő nevet mi adtuk a „lénynek” Istvánnal, amikor elkezdtünk vele foglalkozni és az öreg bácsi munkája tényleg az volt: „fát nyűtt”, szobrokat faragott. Persze utána többen erősen letámadtak, hogy ők bizony nem ezt látták és mi jogon kételkedem bennük. Azóta egy-két érdekesebb hírt kapok, amiket a fanyűvővel kötnek össze a beküldők, de érdekes módon a tucatnyi állítólagos észlelés megszűnt.

Hiszel ezeknek a lényeknek a létezésében?

Úgy gondolom, hogy hiába vannak műholdjaink és hiába térképezték fel a Földön nagy részét, még élhetnek olyan lények, amiket nem fedeztünk fel. Az óceánokban és tengerekben is, de ugyanez igaz az olyan dzsungelekre, amiket ember nem tud bejárni és a műhold sem tud a dús növényzet közé bekukucskálni. De eszünkbe juthat a gyéren lakott, hegyvidéki területek is. Manapság is napvilágot látnak olyan hírek, amikor több ezer kilométer mély óriásbarlangot fedeznek fel, ami külön élővilággal rendelkezik. A lényeket több kategóriára osztom: lehetnek valós fizikaiak, amik tényleg ismeretlenek a számunkra; aztán vannak azok, amiket rosszul ismert fel az észlelő és nem tudta beazonosítani egy ismert állattal; majd pedig vannak a szándékos csalások és hoaxok, valamint a folklór lényeinek modern köntösbe bújtatása. Ám ha nagyon vad hipotézist szeretnék írni, akkor azt mondanám, hogy 1-2 lény talán egy párhuzamos világból kerül át, majd vissza, mert egy multiverzumban élünk. A kedvenc lényem egyébként a Mokele-mbembe.


Hányan dolgoztok a blogon? Hogyan írsz meg egy bejegyzést?

Egyedül dolgozom az összes blogomon. Kitalálok egy aktuális témát és az interneten megnézem a lehető legtöbb oldalt, hogy mit írnak róla. Figyelembe veszem a pro-kontra vitákat is. Ezeket lefordítom és ha van valami saját gondolat vagy személyes utánajárás (esettől/bejegyzéstől függ), akkor azt hozzáteszem. Végül megszületik a bejegyzés. Persze szoktak néha hibák becsúszni, amit aztán javítanom kell. Sajnos sok régi bejegyzés van, a kezdetekből, amit talán már átírnék, átfogalmaznék és helyesírási hibák is vannak benne, de egyesével átjavítani őket rengeteg munka lenne és sok idő kell hozzá – majd egyszer ez is meglesz. Szerintem ezekből a hibákból tanul és fejlődik az ember folyamatosan, hogy végül egy jobb bejegyzést, írást tegyen közzé az olvasóknak.

A horror témához mennyire állsz közel?

Sem közel-sem távol. Kiskoromban féltem a horrortól, de aztán mivel elkezdtek érdekelni a paranormális témák – például a poltergeist jelenség -, így ezzel együtt szívesen néztem az ilyen műfajú filmeket is. Azt hiszem manapság már kevés olyat csinálnak, ami igazán maradandót alkotna és megragadna, és nagy részük egyszer nézős klisés film lesz.

2015. augusztus 3., hétfő

Kriptozoológia és Fanyűvő a Morning Showban

Július 31.-én a Class.fm rádióadó Morning Showjában szó volt az új "Fanyűvő" fotóról és a kriptozoológiáról.
Ha csalás volt - ha nem (itt az elemzés róla: - link - ), akkor is híre ment a dolognak és felkeltette az érdeklődést. Az ezzel kapcsolatos adást itt hallgathatjátok meg:
http://morningshow.hu/egy-uj-foto-kerult-elo-matranovaki-fanyuvorol/
A három műsorvezető felvázolja a történetet - számos viccel vegyítve és elkomolytalankodva -, majd engem kerestek fel telefonon, ami 7:55-től hallható. Szerencsére velem már normálisak voltak és a téma sem ment el a vicc kategória felé! :D



2015. július 22., szerda

Fanyűvő - A "legenda" tovább él

"Vót egy régebbi kaliba Királykúton, egy kaszáló kertbe, s akkor a juhok kimentek oda, s ment a leányka, a testvérem, a kaliba felé vissza. S akkor a kaliba ajtóba meglátta, hogy állott a vadleány vagy vadember, asszony-e, vaj ember. Olyan vót, mint egy szürke juh, olyan gyapjas alakba vót. De azt mondják, hogy gyéren szaporítanak."
Salamon Anikó: Gyimes csángó mondák, ráolvasások, imák

A 2011-es évben indult el interneten a pletyka, vagy legenda a "Mátranováki Fanyűvő" nevű lényről, amit aztán állítólag több helyen is láttak. Görnyedt járásáról, hosszú kezeiről, őszes és szőrös testéről vált híressé. Sok találgatás és érdeklődés övezte a mi magyar "kriptidünket", mígnem 2013 novemberében az egyik kereskedelmi csatorna felkeresett engem és együtt elmentünk Mátranovákra. A helyi lakosokkal való beszélgetés után rátaláltunk egy idős bácsira, aki a község fafaragója volt. A Fanyűvő részleges leírása ráillett, valamint kiderült, hogy a "legenda" más helyi elbeszélésekkel is egybekeveredett, így megoldani látszott a probléma: a mi kriptidünk csak egy öreg bácsi, akinek furcsa a járása. Minderről beszámoltam már részletesen az oldalamon, itt a link: - LINK -


Egyébként teljesen egyértelmű volt, hogy oly sokszor hoaxokat, csalásokat, szándékos félrevezetéseket is kaptam üzenetként a lény észlelését illetően. A nagy részüket meg sem osztottam az oldalon és soha nem írtam róla. De voltak olyan emberek, akiknek beszámolói hitelesnek tűntek. Miután az adás lement és leírtam az oldalra a rejtély megoldását, több levelet is kaptam, hogy ők bizony nem ezt az öreg férfit látták és ne állítsam be őket hülyének, ráadásul nem is minden ponton egyezett a leírás. Én erre számítottam is, gondoltam valakik úgysem nyugodnak majd bele, hogy a legenda véget ért.

A napokban viszont kaptam egy érdekes üzenetet, ráadásul fotó is járt mellé. Az illető kérte, hogy ne adjam ki a személyét, mert fél a kigúnyolástól. Az üzenetét viszont most közzéteszem, mert arra megkaptam az engedélyt:

"Tisztelt CryptozoologyHungary! 
Azért keresem Önöket mert, pár héttel ezelőtt láttam valamit ami, azóta sem hagy, nyugodni.
Igazat megvallva először, a Bors napilapot kerestem fel de, azóta se kaptam választ pedig, ez volt az első amit tanácsoltak nekem az ismerőseim.
Az interneten keresve találtam rá az Önök oldalára bár, nem is igazán tudom mi is az a kriptozológia de látom miféle dolgokkal foglalkoznak. És sajnos egyre inkább kezdem hinni hogy ,az amit én láttam ide tartozhat habár ebben, Önök a szakértők.
Tudnak valamit mondani erre?
Az egyszerűség kedvéért be másolom azt a levelet amit, a Borsnak írtam (és akkor még az emlék is frissebb volt). A képeket is csatolom.
Előre is köszönöm(jük) segítségüket!
u.i.: Önöket is kérem, hogy a nevemet ne közöljék nem szeretném ha emiatt bántanának vagy ilyesmi."

Itt a levél szövege, amit állítólag a Borsnak küldött az illető:
 
"Tisztelt Szerkesztőség!
Múlt héten túrázni voltunk a Párommal és a kiskutyánkkal. A Szigetközbe mentünk mert eddig még nem jártunk arra. Nagyon szép környék!
Amiért megkerestem Önöket az, egy megmagyarázhatatlan jelenség ami, azóta is foglalkoztat bennünket. Mióta hazaértünk, több barátunknak is megmutattuk a képeket és valaki említette ,hogy a Borsban olvasott egy cikket, egy bizonyos Fanyűvőről(?). Rákerestünk és nagyon meglepődtünk mert, biztosak vagyunk benne, hogy a cikkben az alsó fotón szereplő állatot? embert? láttuk!!
http://borsonline.hu/20130926_rejtelyes_erdei_leny_kisert_magyarorszagon__foto
A töltésen gyalogoltunk Kunszigetnél ahol, konténerek vannak (építkezés lehet?) és valami furcsa éles hangra lettünk figyelmesek. A gátőr kutyái erre nagyon elkezdtek ugatni amikor, hátranéztünk észrevettünk valamit egy tűzrakóhelytől befutni az egyik faház mögé. Először azt hittük valami őz vagy vaddisznó lehet de nem úgy mozgott. Furcsa volt. A Párom azonnal a telefonja után nyúlt hátha látjuk még és sikerül lefotózni. kb. 10 másodpercig azt hittük el vesztettük mert nem láttuk hol van. Már indultunk volna tovább amikor láttuk, hogy valaki kukucskál a faház mögül. Azt hittük egy kisgyerek az. Akkor hirtelen megint hallottuk azt a furcsa hangot (talán olyan mint, amiket a majomháznál hallani az Állatkertben csak mélyebb) és láttuk, hogy a faház mögül kukucskáló alak futva elindul az erdő felé. Akkor már tudtuk, hogy nem kisgyerek mert, szürke volt kicsit szörös ,nem látszott rajta ruha és nagyon magas talán, két méternél is magasabb volt vékony hosszú kezekkel és lábakkal. A karja nagyon hosszúnak tűnt és a háta is olyan volt mintha kicsit púpos lenne. Még két képet sikerült készíteni az utolsón csak egy folt látszik a fák között, de a másikon látszik az alakja. Nagyon megdöbbentünk! A Bolognese kiskutyánk Happy, annyira megijedt hogy nyüszített és nem is akart tovább menni. Visszafordultunk és idő előtt befejeztük a túrát ,hazajöttünk! Még mindig a hatása alatt vagyunk főleg én mert, eddig semmi természetfelettivel nem találkoztunk! A képeket is elküldöm bizonyítékul, hogy nem csak a levegőbe beszélek."

Összesen három képet küldött a levélíró, de abból csak egy darabon látszik valami. Itt az eredeti kép, külön ablakba nyissátok meg, hogy teljes méretbe beadja:


A házikó mellett tényleg látszik egy szürkés alak. Sajnos azonban ha jobban ránagyítunk a képre egyre rosszabb a felbontás, és a részleteket már nem lehet kivenni. Mindenesetre tegyük fel, hogy a szemtanú igazat beszél és ez nem egy újabb átverés, és tényleg van ott valami.
A lényeges képrészlet nagyítással:


Az alaknak humanoid formája van és teljesen szürkés. Megmondom őszintén nekem teljesen valami számítógépes effektnek tűnt elsőként, annyira furcsa benyomást keltett, valamint környezettől eltérőt. Mindenki tudja, hogy képeket és videókat már könnyen lehet hamisítani, rengeteg program van hozzá. Így egy kedves ismerősömmel górcső alá vettük a képet, ugyanis ilyen csalások leleplezésére is vannak már weboldalak és programok. Létezik egy nagyon jó kis weboldal, ahová bármilyen képet feltölthetünk és az kimutatja a változásokat, ha valaki beleszerkesztett egy képbe, akár egy pixelnyit is. Ez a FotoForensics ELA. - LINK - 
A használatát természetesen mindenki elolvashatja az oldalon és azt lehet mondani, hogy kimutatja a módosított területeket, de még a kép adatait is megtekinthetjük.
Nos, amiért mégis megírtam ezt a posztot - holott elvileg a Fanyűvő ügy megoldódott - az abból az okból történt, hogy a képbe nincs belepiszkálva, nincs módosítva! Ezt a program kimutatná, de egyszerűen nincs erre utaló jel!



Hogy biztosra menjünk, a segítőm, Isti Astroman pedig egy másik programmal elemezte ki a képet. Legfőképpen neonzöld-zöldessárga hullámhosszon vizsgálta, mert ebben a tartományban a legérzékenyebb a szem. Mind az izofótás, mind az ekvidenzitometria szerint, a képhez nem nyúlt hozzá senki. Ami, vagy aki ott volt, az valóban ott volt. A zajszintes képek is egyenletesek!







Összességében van egy állítólagos megtörtént sztorink, valamint egy hitelesnek tűnő képünk.
Több lehetőségünk is adódik:
  • - Csalás, a történet kitaláció, a kép szerkesztését pedig egyetlen egy program sem ismerte fel, mert profin van elkészítve. Lehetséges-e ez?
  • - A kép hiteles
Ha utóbbit elfogadjuk akkor a következő lehetőségek adódnak belőle:
  • - a Fanyűvő tényleg létezik és tévesen ítéltük meg a kilétét
  • - a képen egy ember van be öltöve valamilyen szürkés jelmezbe, amiről a szemtanú nem tudott vagy teljesen tisztában volt vele. Ha utóbbi, akkor a kép hiteles, de a történetet már hozzá fabrikálhatták
  •  - a képen egy ismeretlen lény/állat látható, nem kell feltétlenül a Fanyűvőre asszociálnunk, ezt a beszámolót és a fotót ettől függetlenül kell kezelnünk

Végérvényesen pedig az olvasóra bízom, hogy mit hisz el ebből és melyik megoldást választja!

Miskolci Laci

2015. április 6., hétfő

Tengeri szerzetes és a Püspök hal


Tengeri szerzetes
Első észlelés: 1546
Hely: Európa, Dánia, Zealand sziget


Püspök hal
Első észlelés: 1531
Hely: Európa, Németország

A Tengeri Szerzetes nevű lényt Dánia egyik legnagyobb szigetén, Zealand keleti partján látták. A sziget 7031 négyzetkilométernyi területű, szóval igencsak nagy.  1546-ban jegyezték fel észlelését a Steenstrupia nevű állattani-zoológiai gyűjteményben. A halnak vélt lény úgy nézett ki, mint egy "szerzetes", 2,5 méter hosszú volt és egy rajzot is publikáltak róla, mégpedig Conrad Gesner svájci természettudós és bibliográfus könyvében, a Historiae animalium-ban. Az író is hivatkozik egy hasonló szörny észlelésére más partoknál is, ami állítólag 1531-ben történt és ennek ábrázolása szintén megtalálható a könyvében. A lényt Püspök halnak nevezték el és sikeresen elkapták Németországban. Azonban semmilyen ételt nem fogadott el és három nappal később meghalt. A legenda szerint a lengyel király megszerette volna tartani magának ezt az állatot, mert az ő birtokába is került egy példány, de a hal szerű lény fellebbezett és intett egy csapat katolikus püspöknek, hogy szabadítsák ki. A püspökök segítettek, mire a hal keresztet vetett és eltűnt a tengerben. Ez a leírás talán kicsit metaforikusabb lehet, mint az előbbi lény, ám azért is hívták püspöknek, mert a feje búbja hasonló volt az egyház által is használt fejfedőhöz. Sőt, egy 1187-es irat is megemlékezik egy hasonló állatról Suffolknál, amit halászok kaptak el. A lény egy szót sem szólt, később sikeresen megmenekült és soha többé nem látták.

,
Korabeli ábrázolások a lényekről
A szerzetesi lény később népszerűvé vált hála Guillaume du Bartas költő egyik epikus költeményében, a "La Sepmaine; ou, Creation du monde"-ben, ami 1578-ban jelent csak meg, bőven a szörny észlelése után.

Japetus Steenstrup (1813-1897) dán zoológus szemügyre vette az 1850-es években a Tengeri szerzetesről készült korai ábrákat és arra az álláspontra jutott, hogy az nagyon hasonlít egy óriási tintahalra, csak talán kissé eltorzították azt és kiszínezte a népi folklór. Saját grafikáját is elkészítette összehasonlításképpen.

Japetus rajzai
Bernard Heuvelmans kriptozoológus pedig úgy gondolta, hogy ez egy rozmár lehetett. Mások szerint pedig egy Angyalcápa, vagy más néven ördöghal, de felvetették a fókák különböző fajtáit is. Sőt, egyesek megvannak róla győződve, hogy ez csak egy korabeli csalás, akárcsak a modernebb Jenny Haniver preparációk.

Egy érdekes meglátás is napvilágot látott. Volt aki szerint ez mégis csak valódi, nem tévesen leírt kreatúrák voltak eme furcsa teremtmények, ugyanis mennyire hihető az, hogy tapasztalt tengerészek nem ismerik fel az általuk már sokszor látott állatokat? Arra is hivatkoznak, hogy hasonló lények fel-fel tűntek a történelem során, amit a mitológiák és legendák megőriztek.  Ilyen például a sumer Dagon, aki egyfajta halisten volt, de más kultúrák is megőriztek hasonló alakokat.
Szóba jöhet még a híres babilóni Oannes, aki egy kultúrhősként maradt fent, mert az embereket mindenfélére megtanította, köztük matematikára, csillagászatra, törvényekre és építészetre is. Később sajnos eltűnt a tenger habjai között, mert sok ellenzője is akadt a külseje miatt, így végül elbúcsúzott az emberektől. És végül nem feledkezhetünk meg az ember-hal testű hableányokról, sellőkről sem. Azonban legvadabb teória szerint ez akár egy másik faj, sőt, talán még egy földönkívüli is lehet. Az afrikai dogon törzs beszámol arról, hogy a régi időkben leszállt közéjük Nommó istenség, aki a Szíriuszról jött és és kétéltű élőlény volt. Halként ábrázolják a sziklák falain és főként csillagászatra oktatta a törzset.

Oannes ábrázolása
Láthatjuk, hogy a választható megoldások száma igencsak nagy az egyszerű állattól kezdve egészen a földönkívüliekig. Vagy tényleg egy másik fajjal van dolgunk, akik a tengerek és óceánok mélyén élnek? Mi lehet igazság? Sajnos valószínűleg soha nem tudjuk meg, de a Tengeri szerzetes és a Püspök hal igencsak színesítik a kriptidek listáját.