A Fanyűvő a barlangokban élhet? -elmélet-

Ebben a bejegyzésben, most nem egy kriptid leírás fog szerepelni. A magyarországi kriptidünk, a Fanyűvő elég híres lett az elmúlt időszakban. Egyre több beszámoló érkezik, és ha ennek csupán fele csak az igaz (és nem valami trollkodó ír  hülye leveleket, hogy ő bizony látta és röhög a markába) már az is elég magas észlelési szám. A lény eredeti neve Mátranováki Fanyűvő, mivel a mátranovák területén látták a legtöbbször, bár ez már nem annyira aktuális, ugyanis egyre több területen előfordult, de többnyire az Északi megyékben, falvakban, erdős területeken, bányáknál.

  Ha valaki követi az észlelési jelentéseket, egyből feltűnik neki, hogy a legtöbb erdőben, dombos és elhagyatott területeken történt. Na de hol is élhet pontosan a fanyűvő?
 Az első észlelések Mátranovákon és környékén történtek, az erdőben látták a fák közt a lényt. Mivel jártam a helyszínen és akárki megnézheti képeken, térképeken a hely környékén sűrű erdők találhatók. Van riolittufás táj is, ami egy vulkáni hamuból kialakult képződmény. Ezekben lehetségesek kisebb barlangok, üregek is, melyekben az állatok elrejtőzhetnek vagy állandó "törzshelyük" lehet. Tehát, feltételezhetjük, hogy nem-e egy ilyen odúban húzza meg magát a fanyűvő? Erősen kétlem, hogy pl. a fűben alszik, de eszünkbe juthat még hogy esetleg az erősebb fák ágain. Inkább az odús/ barlangos rész felé hajlok. Lássuk hogy miért:
Egy újabb jelentés szerint 2011. júliusában Nógrád megyében Drégelypalánktól nem messze van a híres Csitár forrás. Ennek közelében látták a fanyűvőt, szintén éjszaka. Na mármost, a közelben található pár száz méterre az úgynevezett  'Szondy alagút", mely szintén vulkanikus eredetű ( akárcsak a mátranováki erdőben a tufa), mely a Börzsöny-hegy gyomrában található. Nagyon sok járat található itt, melyek embermagasságúak és 1-2 méter szélesek. Ráadásul az alagútrendszerek egy része még most sincs feltárva. Ezekben is éldegélhet a mi kis nyűvink, az emberi szem láttára láthatatlan marad, főleg hogy csak többnyire este észlelik, így alig látják meg.

Szondy alagút egyik bejárata

A Szondy alagút egy járata, melyben egy ember könnyedén közlekedhet

Egy másik beszámoló - évszám nélkül - arról szól, hogy táborozók egy csoportjának két tagja látta meg az állatot a fán, miközben a Füzéri várat akarták meglátogatni. A vár az erdőben található meg, pontosabban egy 552 méteres dombon fekszik, melyet szintén riolittufás táj vesz körbe. Ismét egy olyan hely, ahol ilyen képződmény található és ahol a fanyűvőt látták.

Füzéri vár, mely alatt riolit szerű képződmény található, szűk járatokkal

  Állítólag ugyanez a szemtanú, még egyszer, csak másik helyszínen látta a lényt, mégpedig Szilvásváradon. A hely kitűnő élőhelyet biztosít az állatnak, van körülötte itt vízesés, bükki őserdő, völgyek valamint egy 57 méter hosszúságú barlang, Istállós-kői-barlang a neve.
Rajtam kívül még egy srác ment ki a megyében fanyűvőt keresni, mégpedig a Heves és Nógrád megye közötti erdősségbe, ahol egy bányató található. A bánya miatt pár helyen a föld beomlott, itt talált lyukakat, amibe még ő is beleférne. A róka és hasonló állatok, ekkora lyukat nem ásnak és teljesen másképp néznek ki az ilyen üregek, valamint kisebbek is. Nem természet hozta létre, az túl szabályos lenne Egy kis pillanatra még egy alakot is látott elosonni a fák közt, ami szürke volt. Lehet a fanyűvő lakhelyét találta meg az illető?
 Szintén 2011-ben történ az az eset, mikor egy fiú az anyukájával látta a lényt Iszkaszentgyörgyi határában, Kincsesbánya között, amikor éppen autóval mentek. Fontos tudni a helyről, hogy itt régen bányászat folyt, hasonlóan Mátranovák és számos fanyűvő találkozás helyszínéhez.

Légifelvétel a Kincsesbányai bányákról,kőfejtőről. Lehetnek errefelé odúk is

Számos esetet lehetne még leírni, amikor régi bányász, - barlangos és riolittufás helyen/ hely közelében látták a Fanyűvőt. Egyenlőre ennyi elég, ebből is jól kivehető, hogy összefüggések vannak. Joggal feltételezhető és igen nagy rá az esély, hogy a nyűvink valamiféle odúban lakik, főként tufás környékeken vagy ahol annak idején még bánya működött. Ezért is látták többször éjszaka, mert a szemei a sötéthez, éjszakához alkalmazkodtak jobban, így gondolom nappal nem szívesen járkál az erdőben, mert érzékeny az erős napsütésre, a fényre. Természetesen nem egy állatról van szó, valamennyire kell lennie populációnak, mégha igen csekély is a számuk, ezért is látták több erdősségekben őket.
Én legalábbis így gondolom...