Bizarrium Interjú - Miskolci László

A Bizarrium.com nevű oldal, ami számtalan érdekes témával foglalkozik - köztük a kriptozoológiával is - felkeresett, hogy szeretne velem készíteni egy rövidke interjút.

Ha valakit érdekel, akkor ebben elolvasható hogyan ismerkedtem meg a témával és hogy, melyik a kedvenc kriptidem.

Az eredeti poszt ezen a linken olvasható: - LINK- 

Hogyan ismerkedtél meg a kriptozoológiával?

Még gyerekkoromban akadt a kezembe pár érdekes könyv, amiben szó volt róla. Jól emlékszem rá, az egyik volt a Misztikus Történetek Gyűjteménye, a másik pedig a Világ legkülönösebb teremtményei. Azonnal bevonzott ezeknek a témáknak a világa, hogy a Földünk milyen rejtélyes tud lenni és tele van csodás jelenségekkel és nyitott kérdésekkel.

Mit jelent ez neked személyesen?

A téma fontos lett a számomra. Egy komolyabb hobbi. Ezzel kezdődött minden: emiatt kezdtem el blogot írni, ez volt az első téma – az ufó jelenség mellett -, amivel behatóbban foglalkoztam. Manapság picit hanyagoltam és az elmúlt években jobban az ufó témába ástam bele magam. Azóta több blogot is vezetek, cikkeket és könyvet írok, előadást tartok, így egy fontos kiindulási pontként tekintek rá.

Egy előadás közben

Mennyire érdekli Magyarországon az embereket ez a téma?

Nagyon sok embert érdekel, de nézőpont kérdése. Manapság nagyobb népszerűsége van inkább az összeesküvés-elméleteknek, konteóknak. Ez szerintem részben azért van, mert azokkal itt helyben is tudnak foglalkozni, akár személyesen is utána járhatnak, míg kriptidektől és szörnyektől nem hemzseg kis országunk. Részben pedig azért, mert azok sokkal aktuálisabb témák és hétről-hétre vannak új információk velük kapcsolatban, míg a kriptozoológiával sajnos ez nincs így. Igaz, néhány kósza felvétel napvilágot lát bizonyos időközönként furcsa teremtményekről, de ezekről már nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy hamisítványok-e avagy sem.

Hazánkban más is foglalkozik ezzel?

Igen, Orosz István „kolléga”. Igazából az ő blogja előbb kezdődött, mint az enyém és emiatt is ismerkedtünk össze. Sajnos személyesen még nem találkoztunk, csak interneten beszélünk – de ami késik, az nem múlik! Ezen kívül van még  1-2 oldal, amin van pár kriptozoológiás bejegyzés, de tudtommal csak a kettőnké olyan, ami kizárólag ezzel a témával foglalkozik.

A mátranováki Fanyűvőn kívül találkoztak más lénnyel Magyarországon? Van esetleg feljegyzés róla?

Volt pár kósza hír világító halakról és óriás madarakról, de ezekről aztán nem lehetett hallani a későbbiekben és komolyabban sem lehetett utánajárni a pontatlan információk miatt.

Hogy indult az egész sztori a Mátranováki Fanyűvővel kapcsolatban?

Még annó a középiskolában hallottam egy sztorit – azaz úgy 2007 környékén -, hogy Mátranovákon van egy furcsa ember az erdőben, akinek hosszú, térdig érő karjai vannak és lehet, hogy egy torzszülött, így ezzel riogatják a gyerekeket. Évekig nem is foglalkoztam ezzel, mikor 2010-ben pár netes oldalon hasonló beszámolót olvastam, csak ott a teremtmény már szőrös volt. Ezután még két „észlelésre” találtam, egymástól függetlenül íródtak, más-más évben. Ez felkeltette a kíváncsiságomat, összegyűjtöttem mindent és elküldtem Istvánnak, aki kitette az oldalára. Ekkor kezdtem el én is a saját blogom, 2011-ben. Az embereket nagyon érdekelni kezdte a dolog, aminek az volt a velejárója, hogy mindkettőnknek elkezdtek kamu észleléseket is küldeni. Én 1-2 kivételes esettől eltekintve nem vettem komolyan őket. Közben a magyar folklórban is találtunk utalásokat egy szőrös emberi lényről, aki az erdőben él. Mivel állítólag a legtöbbször Mátranovákon látták az ismeretlent, így kétszer is elmentem a helyszínre fotózni, kérdezősködni, jegyzetelni, de nem találtam semmit. Időközben mentek a pro-kontra érvek, hogy ez miért nem lehet igaz és miért nem. Végül felkeresett egy tv-csatorna, hogy ebben a témában szeretnének műsort készíteni és hogy vállalom-e, hogy velük együtt elmegyek a helyszínre. Így is történt és meglett a fanyűvő: egy öreg bácsi, aki görnyedten jár, így olyan, mintha térdig érő keze lenne és szőrös. Kiderült, hogy több helyi legenda és történet is összeadódott ezzel, így egy összemixelt sztorit kaptunk végeredményül, amiből megszületett a Mátranováki Fanyűvő legendája. A vicces egyébként, hogy a Fanyűvő nevet mi adtuk a „lénynek” Istvánnal, amikor elkezdtünk vele foglalkozni és az öreg bácsi munkája tényleg az volt: „fát nyűtt”, szobrokat faragott. Persze utána többen erősen letámadtak, hogy ők bizony nem ezt látták és mi jogon kételkedem bennük. Azóta egy-két érdekesebb hírt kapok, amiket a fanyűvővel kötnek össze a beküldők, de érdekes módon a tucatnyi állítólagos észlelés megszűnt.

Hiszel ezeknek a lényeknek a létezésében?

Úgy gondolom, hogy hiába vannak műholdjaink és hiába térképezték fel a Földön nagy részét, még élhetnek olyan lények, amiket nem fedeztünk fel. Az óceánokban és tengerekben is, de ugyanez igaz az olyan dzsungelekre, amiket ember nem tud bejárni és a műhold sem tud a dús növényzet közé bekukucskálni. De eszünkbe juthat a gyéren lakott, hegyvidéki területek is. Manapság is napvilágot látnak olyan hírek, amikor több ezer kilométer mély óriásbarlangot fedeznek fel, ami külön élővilággal rendelkezik. A lényeket több kategóriára osztom: lehetnek valós fizikaiak, amik tényleg ismeretlenek a számunkra; aztán vannak azok, amiket rosszul ismert fel az észlelő és nem tudta beazonosítani egy ismert állattal; majd pedig vannak a szándékos csalások és hoaxok, valamint a folklór lényeinek modern köntösbe bújtatása. Ám ha nagyon vad hipotézist szeretnék írni, akkor azt mondanám, hogy 1-2 lény talán egy párhuzamos világból kerül át, majd vissza, mert egy multiverzumban élünk. A kedvenc lényem egyébként a Mokele-mbembe.

Hányan dolgoztok a blogon? Hogyan írsz meg egy bejegyzést?

Egyedül dolgozom az összes blogomon. Kitalálok egy aktuális témát és az interneten megnézem a lehető legtöbb oldalt, hogy mit írnak róla. Figyelembe veszem a pro-kontra vitákat is. Ezeket lefordítom és ha van valami saját gondolat vagy személyes utánajárás (esettől/bejegyzéstől függ), akkor azt hozzáteszem. Végül megszületik a bejegyzés. Persze szoktak néha hibák becsúszni, amit aztán javítanom kell. Sajnos sok régi bejegyzés van, a kezdetekből, amit talán már átírnék, átfogalmaznék és helyesírási hibák is vannak benne, de egyesével átjavítani őket rengeteg munka lenne és sok idő kell hozzá – majd egyszer ez is meglesz. Szerintem ezekből a hibákból tanul és fejlődik az ember folyamatosan, hogy végül egy jobb bejegyzést, írást tegyen közzé az olvasóknak.

A horror témához mennyire állsz közel?

Sem közel-sem távol. Kiskoromban féltem a horrortól, de aztán mivel elkezdtek érdekelni a paranormális témák – például a poltergeist jelenség -, így ezzel együtt szívesen néztem az ilyen műfajú filmeket is. Azt hiszem manapság már kevés olyat csinálnak, ami igazán maradandót alkotna és megragadna, és nagy részük egyszer nézős klisés film lesz.