Jenny Haniver

Első észlelés: -

Hely: bárhol a tengeren, de főként Antwerp-i dokkok (Európa)

A Jenny Haniver már nem kriptozoológiai, de nem is zoológiai lény egy bizonyos értelemben.

Régebben ezt egy valódi állatnak vélték, olyat ami mára már bebizonyosodott, hogy nem is létezik és csak egy átverés. Ez az élőlény nem másból "készült", mint egy elhullott porcos halból, annak különböző fajtájából, mint például rája vagy ördög hal. A tetemet módosítják, majd pedig kiszárítják, azaz tartós lesz, így olyan groteszk és bizarr élőlényt kapunk, amit az évszázadok során egyesek nem ismertek fel, hogy valójában micsoda így egy bizarr valódi élőlénynek tekintették.

Hogy a név kifejezése honnan ered nem tudjuk pontosan, de többen is a francia "jeune d'Anvers" kifejezésre gyanakodnak, amibe belehallották a Jenny Haniver személynevet, s annyit jelent: "fiatal ember/lány". A Brit tengerészek "cockneyed"-nek hívták, amit  a földrajzi, társadalmi és nyelvi egyesületekre használják. Ebben az esetben azonban Jenny Haniver a szó jelentése, de néhány helyen Jenny Haviers-ként terjedt el igen széles körben.

Évszázadokon keresztül a tengerészek leültek az Antwerp-i dokkoknál és itt készítették, faragták ezeket a "sellőket", majd kiszárították. Mikor ez megtörtént egy réteg lakkot kentek rá, hogy szebben, fényesebben nézzen ki a lény. Mivel volt rá kereslet, így sok tengerésznek és turistának adták el ezeket a kis "szuveníreket" a dokkok mentén, igazán nagy sikere volt egy időben.

A készítők különböző kinézetű lényekre készítették őket; hasonlítottak az angyalokra, démonokra, sárkányokra és hableányokra. Arcokat, kezeket és lábakat készítettek a kiszáradt tetemre, hogy minél életszerűbb legyen. Létezik egy furcsa kriptid - amiről majd szó lesz a blogban egy külön bejegyzésben - , aminek a neve Tengeri Szerzetes, és úgy vélik egyes kutatók, hogy talán ez is egy Jenny Haniver példány lehetett. Többen is el hitték, hogy ez egy valódi sellő volt, mert történetek is kapcsolódtak hozzá: állományokban és csoportokban utaznak a tengerben, felugranak a hajóra és tömegesen zaklatják, harapdálják a legénységet.

Az első publikációk között található, amiben megemlítik ezeket a kis figurákat az 1558-as megjelenésű Historia Animalium vol. IV, amit Konrad Gesner írt. Az író botanikus és zoológus volt, ebben a könyvében a különböző élőlényeket ismerteti. E kötetben több különböző valódi kriptid is helyet kapott, amik máig rejtélyesek. Gesner azonban tudatában volt, hogy ezek a kis sellők csak preparációk és olvasóit erre figyelmeztetni is, ugyanis abban az időben mint írtam egy népszerű tévhit volt. A 16. és 17.-ik századi állattani könyvekben is helyet kapott különböző írók munkáiban, mint pl. Ambroise Pare - "On Monsters and Marvels (1573)" vagy Ulisse Aldrovandi "Monstrorum historia" c. művekben.

Természetesen ezek a preparációk befolyással voltak a populáris kultúrára is. Philip Reeve  " Mortal Enginers Quartet" c. művében szereplő léghajó azonos nevet kapott a lénnyel. Az 1978-ban sugárzott "Bermuda Depths" fantasy televíziós sorozatban egy titokzatos karakter neve Jennie Haniver volt. Mivel igen népszerű az állat még most is, több helyen is megtalálhatóak kiállított preparációk, köztük a Kanadai Természettudományi Múzeumban is.